Viszlát
Nagyon jó volt, hogy találkoztunk, viszlát
Itt a legfőbb ideje, hogy abbahagyjam, vajon miért?
Mert elvesztettem mindent, amit lehetett a részemről
És ha újra rám gondolsz, nem
Próbáltam, próbáltam, viszlát
Bocsáss meg, amíg én itt fekszem
De nekem valahol máshol kell lennem
Gondolom, amikor folyamatosan elhagyom ezt az időt
És amikor következőleg azt mondom Jó reggelt!
Hazudni fogok, hazudni, viszlát!
Csak feküdtem a napon, és egyáltalán nem emlékeztem rád
Nem könnyű nap, mint nap azt mondani
Hogy már jött és el is ment
És minden, ami marad, ez a hely
Ahol már régóta nem látlak
Egy nap nem fogom megbánni
Ó, mennyire szeretném azt hinni, hogy ez igaz
Egyszer összeszedtem magamat, mikor miattad törtem össze
Hozzá fogok szokni a gondolathoz,
Hogy ez nem te vagy, nem te, viszlát!
