Big Bang - Haru haru

Napról napra

Menj
Igen, végre rájöttem
Senki vagyok nélküled
Nagyot hibáztam
Bocsáss meg

Törött szívem, akár a hullámzó tenger
Megrendült szívem, akár a szél
Szívem köddé vált
Mint egy tetoválás, lemoshatatlan
Sóhajom, mintha a föld beomlana
Csak por kavarodik fejemben
(viszlát)

Igen, azt hittem, egy napig se bírok élni nélküled
De valahogy sikerült, tovább is, mint hittem
Azt kiáltom „Hiányzol!” de semmit se felelsz
Hiába vártam, most már nincs értelme

Mi van azzal, aki melletted áll, miatta sírsz?
Látsz egyáltalán engem, elfeledtél mindent?
Aggódom, mert nem tudok beszélni veled
Egyedül töltöm az éjszakát, gondolataim ezerszer kitörlöm

Ne nézz vissza, csak menj
Ne találj meg, csak élj tovább
Mert nem bántam meg, hogy szerettelek, csak a jó emlékeket tartottam meg
Valahogy eltűröm
Valahogy elviselem
Ha ilyen vagy, boldognak kéne lenned
Nap mint nap egyre unalmasabb
Oh te lány, sírok, sírok
Te vagy a mindenem, viszlát...

Ha az utcán elmegyünk egymás mellett
Tégy úgy, mintha meg se láttál volna, menj tovább
Ha folyton régi emlékeinken töröd a fejed
Lehet, hogy titokban megkereslek

Légy vele mindig boldog, hogy ne gondoljam meg magam
Még a legkevesebb sajnálat se maradjon benned
Élj boldogan, mintha irigykednem kéne
Légy olyan, mint a ragyogó ég, mint az a fehér felhő
Igen, mindig mosolyogj így, mintha semmi se történt volna

Remélem, a szíved megkönnyebbült
Kérlek, felejts el és élj tovább
A könnyek felszáradnak majd
Ahogy telik az idő
Talán sose kellett volna találkoznunk
Remélem, ennek ígéretét örökre eltemeted, baby
Imádkozom érted

Oh te lány, sírok, sírok
Te vagy a mindenem, viszlát
Oh szerelmem, ne hazudj, ne hazudj
Te vagy a szívem, viszlát